Kisgörgény a Nyárád patak alvidékén, dombok között elterülő falu már 1496-ban létezett, mint egy pár családot számláló település.

Határai: keleten Székelyvaja, észak-keleten Ákosfalva, északon Cserefalva, észak-nyugaton Folyfalva, ami ma Nyárádkarácsony néven ismert, nyugaton Somosd, délen pedig Székelycsóka.

1604-ben a faluban fatemplomot állitottak, amelyet az 1800-as évek elején építettek újjá. 1640-es években Kisgörgényben már iskola is volt, ami egyedinek számított, hiszen az alsónyárádmenti falvak még iskolával nem rendelkeztek.

Habár a falu elnéptelenedéséről még nem beszélhetünk, de egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik Kisgörgényben az ottani lehetőségek szerint próbálnak életet kezdeni. Van, aki Magyarországra költözik, van, aki Marosvásárhelyre, vagy talán még messzebbre távozik jobb lehetőségek után kutatva.

Az 1989-es politikai változások után a falu társadalmi és gazdasági helyzete még nehezebbre fordult. Akik addig Marosvásárhelyen különböző gyárakban keresték kenyerüket, ma már munkanélküliek, Magyarországon dolgoznak, vagy nagyon kevesen közülük mezőgazdasággal foglalkoznak, ami számukra nem jelent számottevő jövedelmet, csupán a mindennapi szükségleteik fedezését.

Mindezek ellenére Kisgörgény lakósai biznak abban, hogy egyszer, egy általános gazdasági fellendülés, vagy akár az Európai Uniós előcsatlakozásunk kínálta lehetőségeket kihasználva, helyi szinten végrehajtott sikeres gazdasági és társadalmi intézkedések által, Kisgörgény újra fejlődőképes faluvá válik.

Az oldal elkészitésénél felhasználtuk Zakariásné Papp Magdolna, Akácok árnyékában c. falumonográfiáját.